Hírek
2018. November 24. 18:52, szombat |
Belföld
Forrás: mti - illusztráció:pixabay
Megmenthetné a méheket a termőföldek negyedének virágzó növényekkel való bevetése
Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.
Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.
Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhek és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi károsodást és terméskiesést.
A változás szükségessége nyilvánvaló: az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években jelentős hanyatlásnak indultak a beporzó-populációk világszerte. Németországban 75 százalékkal, Puerto Ricóban még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok külöböző módon reagáltak erre, az Európai Unió tagállamaiban például betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, míg Brazíliában, a világ egyik legnagyobb élelmiszerexportáló államában feloldották a rovarirtók használatát.
Christmann öt éven át tette próbára "alternatív beporzókkal való gazdálkodás" nevű gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe. A közelben napraforgót is vetettek, egyfajta szélfogóként,
"Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni. Nagyon könnyű. Akár egy mobiltelefonon továbbított képekkel be lehet mutatni, hogyan kell csinálni" - idézte a kutatót a The Guardian brit napilap honlapja.
A tiszta monokulturális földekkel szemben, ez a gyakorlat meglepő eredményeket hozott a gazdáknak és növelte a térség biodiverzitását. A termőnövényeket jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, és mennyiségben és minőségben is növekedett a termés.
Négy különféle klímájú területen végezték el a próbát, és mindenhol növekedett a gazdák bevétele. A legnagyobb növekedést a félsivatagi területen érték el, ahol a tök terméshozama 561 százalékkal, a padlizsáné 364, a disznóbabé 177 százalékkal, a dinnyéé 56 százalékkal nőtt. A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, a padlizsán 250 százalékkal nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Szeptember 20. 07:49, péntek | Belföld
Indul a Mindannyiunké a tér rajz-, fotó- és kreatív pályázat
2024. Szeptember 20. 07:45, péntek | Belföld
Magyarország mentességet kér az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól
Mentességet kérünk az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, mert azzal Brüsszel Magyarországot is bevándorlóországgá tenné
2024. Szeptember 20. 07:42, péntek | Belföld
Orbán Viktor: növelni kellett az árvízvédelmi készültség alá vont területek hosszát
Az ország a helyzet komolysága ellenére is biztonságban van, sem eszközben, sem élőerőhiányban nem szenved az árvíz elleni védekezésben - jelentette ki a miniszterelnök sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
2024. Szeptember 20. 07:41, péntek | Belföld
Árvíz - OVF-szóvivő: mindenütt megfeszített munka folyik
Mindenütt megfeszített munka folyik a Duna mentén, a Szigetközben már az árvízi jelenségeket figyelik a vízügyes szakemberek, a Dunakanyarban pedig gyakorlatilag befejezik a homokzsákos erősítéseket